A koli a hegyoldalon található, fél óra gyaloglásra tőle már vannak szupermarketek és egyéb boltok, illetve a tenger is kb. fél óra séta. A belváros szintén fél óra de busszal.
Az új hobby sportom a gyalog bevásárlás: bemelegítésképpen üres hátizsákkal és szatyrokkal elsétálok a boltba. A kézi bevásárlókosárba nem rakok több dolgot annál, mint amennyit el bírok cipelni, majd a telepakolt táskával, szatyrokkal irány felfelé! Az első utca valamivel meredekebb, mint amiket eddig Budán láttam, csodálkozom is, hogy nem gurulnak le a parkoló autók. Ezután egy kevésbé meredek szakasz következik, majd a végén ismét olyan meredek, hogy a biciklisek lassabban haladnak mint én gyalog, persze van aki feladja és tolja inkább. Ekkor a koli parkolójába érkezem, ahonnan már csak 92 lépcső megmászása választ el a bejárattól… Közben vannak pihenők, de ennél is nagyobb szerencse, hogy a szobám a bejárattal egy szinten található, ami az ablakomból nézve az első emelet, de a másik oldalról a harmadik szint magassága. Nagy élmény ez egy debreceni lánynak! Persze amikor kb. 50 kg cuccot kellett (volna) a lépcsőkön felvinnem 2 bőrönd és egy hátizsák formájában, annak a fele sem volt tréfa. Szerencsére itt az emberek segítőkészek, így egy fiú felvitte a nehezebbik bőröndöt, egy másik félúttól a másikat.
A szobám bár nem nagy, jól el lehet benne férni. Az ágy kényelmes, van szekrény, sok polc, külön hideg- és melegvizes csap, ilyet egy ismerősöm még csak múzeumban látott. Van egy törölközőtartó (ami csak a kéztörlőt bírja el, a nagy törölköző alatt leszakad), egy „fogas” (egy porcelán kampó), pici éjjeli szekrény, nagy íróasztal (némelyik pesti koliban ez luxus, így örülök neki), egy műanyag szék, egy kárpitozott szék és három lámpa. Van egy tábla is, de nem tudom, minek: ha valamit kirakok a falra, csak tisztább lesz.
A szobámnál sokkal gázabb a „konyhácska” (konyhának nem is lehet nevezni)… Emeletenként egy van és megtalálható benne 1 asztal, pár szék, 1 nagy mosogató és jobb esetben 1 rezsó 1 db főzőlappal. A jobb esetben azt jelenti, hogy az én szárnyamban az én emeletemen pont nincs konyha, eggyel lejjebb nem működik a rezsó, az elsőn igen, de az eddig mindig foglalt volt, a másodikon nincs rezsó, mert valaki lenyúlta vagy elromlott, a harmadikon pedig van és működik, azt szoktam használni. Illetve eddig azt használtam, de ma eltűnt az összes rezsó. Remélem, visszahozzák… Hűtő sem a szobámban, sem a konyhában nincs és persze mikró sincs. A franciák nem is igénylik, hogy konyha legyen a koliban, inkább esznek étteremben. Végül is potom 1800 Ft-ért már kapsz egy gyrost vagy 2000-ért pizzát, 3200-ért pedig komplett ebédet. A jó hír, hogy az egyetemi menzán 3 euró a menü, mert az állam támogatja. Amúgy az is 7 euró lenne kb. A boltban viszont csak egy árnyalattal drágábbak a kaják, mint otthon. Van viszont csomó újdonság és exoticus zöldség.
A kolira visszatérve meg kell említeni a vizes blokkot is. Emeletenként van 1 mosdó 4 WC-vel, amiből 2-t lehet is használni. A fertőzések elkerülése érdekében nincs WC papír tartó és WC ülőke sem, kézmosó meg minek, úgyis van a szobákban. A zuhanyzóban 4 zátható ajtajú fülkéből szintén 2 használható. Ennek ellenére még sosem kellett sorban állnom. Egyébként a WC és a zuhanyzó is koedukált, de be lehet zárni az ajtaját belülről.
Láttam felújított kolit is, de annak is megvannak a maga hátrányai. Csütörtökön rovarirtás lesz, bár én eddig csak 1 pókot és 2 szúnyogot láttam, de nem árt az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése