Egyik nap összetalálkoztam azzal a Csehországban tanuló szlovák Erasmusos csajjal, akinek nem sikerült elég kreditet összekaparni első félévben, emiatt az otthoni egyeteme nem engedte, hogy 2. félévre is maradjon. Pont a kiköltözés utolsó simításait csinálta. Úgyhogy gondoltam most, hogy 1 szoba tutira üres, itt az ideje megkérdezni a titkárnőt, hogy át lehet-e költözni másik szobába.
- Miért???? (Igazi titkárnős "mindenről tudni akarok" hangsúllyal)
Válasz közben ezt gondoltam: elsősorban azért, mert hót penész a fal. Egyébként meg zajol a mosógép, meg a folyosón lakó minden második ember, mintha azokat száműzték volna a földszintre, akik maguk is annyi zajt csapnak, mint a mosógép, plusz a bejárat előtti részen szoktak hangosan vihogni reggel a takarítónők meg este azok, akiket kiparancsolnak a társalgóból 22.45-kor, amikor a portás bezárja, stb.
De csak ennyit válaszoltam:
- Mert a mosoda mellett lakom, és egész nap a mosógép zaját hallgatom.
- Ouh-là-là... Persze, el lehet költözni. Holnap délelőtt kérdezze meg Jean-Philippe-et a portást, hogy melyik szobák üresek és válassza ki, hogy melyik felel meg Önnek leginkább.
***
Jean-Philippe: - Miért??? (A fene vinne el, most 2x5 perccel több munkám van miattad.)
- Mert a mosoda mellett lakom, és egész nap a mosógép zaját hallgatom.
- eeeh.. (kinyitja a füzetét) Üres a 825 és a 831. Annak a szárnynak az első emeletén vannak. Odaadom a kulcsot, megnézed és választasz.
- Van esetleg más üres szoba is? (Nehogy már két majdnem egymás mellett lévő közül kelljen választanom, mi van, ha mindkettő a budi mellett van?) Lenti szoba?
- eeeh.. (lapoz a füzetében) hát nincs...
- Akarom mondani, fenti. (Vannak még nehézségeim a francia nyelvvel.) Azt hallottam, hogy egy lány most költözött ki a 1035-ből, azt megnézhetem?
- Jó, akkor odaadom a 825 és a 1035 kulcsát. Nézd meg és válasszál.
(Ja, akkor már a 831-et nem adja ide... na mindegy, nézzük a szobákat.)
A 825-nél rosszabbat nehezen tudnék elképzelni. Azt hiszem, Jean-Philippe nem akarta, hogy elköltözzek... A szekrénynek nem volt ajtaja (büdösek lesznek a ruháim, ha főzök), a mosdókagylónak hiányzott a dugója (nem lehet mosni, 5 pár zoknit meg nem viszek a mosodába 4 euróért), az ablakot alig lehetett bezárni, penészes volt a fal és még sorolhatnám. A 831 meg még közelebb volt a WC nyikorgó ajtajához... Na, lássuk a 1035-öst, ennél csak jobb lehet... Ott az ágy kivételével minden rendben volt, viszont az ágy fakerete nagyobb volt, mint a matrac, szóval ha nem fekszel, hanem ülsz, akkor nagyon kényelmetlen.
- Megnézhetek még más szobákat is?
- Hát egyik se jó? Na, akkor még odaadom a 1221-est, harmadik emelet. (Közben rájöttem a számozás logikájára.)
Persze, az sem néz a tengerre, de így jár, aki 5 héttel a félév kezdete után érkezik. Lényeg, hogy nem penészes, a folyosó végén van, ahol nincs annyi zaj, lehet normálisan szellőztetni, mert ennek a folyosónak már van ablaka, amúgy meg olyan, mint az előző szoba. Igaz, hogy nem volt szék, karnis meg lámpa, de azt mondta Jean-Philippe, hogy vigyem át a régi szobából, a karnist meg beírja a füzetébe, hogy hozzanak.
A költözés persze nem volt egy leányálom. Új szobát takarítani, cuccokat összepakolni, harmadik emeletre felhurcolni, kirakni, elrendezni... De kibírtam. Már össze is találkoztam a két új szomszédommal, hát elég elvontnak tűnnek, de ne ítélj elsőre, amúgy meg mindegy nekem, csak ne bömböltessék a TV-t, meg ne beszéljenek olyan hangerővel Skype-on, hogy Skype nélkül is elhallatszik Indiába.
Plusz apró öröm, hogy a folyosó ablaka a tengerre néz és eggyel több konnektor van (nem kell többé félhomályban főznöm a vacsorát). A zuhanyzó annyival másabb, hogy nem tekerni kell a csapot, hanem megnyomni egy gombot, utána meg magától eláll a víz. (Ez azért ilyen, hogy spóroljunk a vízzel, vagyis az ötlet jó.) Viszont úgy van beállítva, hogy ha megnyomod a gombot, akkor az Amazonas vízhozamához hasonló víz zúdul rád 30 másodpercig. Mivel ennél több ideig zuhanyzom, újra megnyomom a gombot és a végén 2x annyi víz fogy, mint a hagyományos csapnál. Így nem jobb ez a megoldás akkor sem, ha 20 egyetemistából 1 rendetlen nem zárná el rendesen a csapot.
- Miért???? (Igazi titkárnős "mindenről tudni akarok" hangsúllyal)
Válasz közben ezt gondoltam: elsősorban azért, mert hót penész a fal. Egyébként meg zajol a mosógép, meg a folyosón lakó minden második ember, mintha azokat száműzték volna a földszintre, akik maguk is annyi zajt csapnak, mint a mosógép, plusz a bejárat előtti részen szoktak hangosan vihogni reggel a takarítónők meg este azok, akiket kiparancsolnak a társalgóból 22.45-kor, amikor a portás bezárja, stb.
De csak ennyit válaszoltam:
- Mert a mosoda mellett lakom, és egész nap a mosógép zaját hallgatom.
- Ouh-là-là... Persze, el lehet költözni. Holnap délelőtt kérdezze meg Jean-Philippe-et a portást, hogy melyik szobák üresek és válassza ki, hogy melyik felel meg Önnek leginkább.
***
Jean-Philippe: - Miért??? (A fene vinne el, most 2x5 perccel több munkám van miattad.)
- Mert a mosoda mellett lakom, és egész nap a mosógép zaját hallgatom.
- eeeh.. (kinyitja a füzetét) Üres a 825 és a 831. Annak a szárnynak az első emeletén vannak. Odaadom a kulcsot, megnézed és választasz.
- Van esetleg más üres szoba is? (Nehogy már két majdnem egymás mellett lévő közül kelljen választanom, mi van, ha mindkettő a budi mellett van?) Lenti szoba?
- eeeh.. (lapoz a füzetében) hát nincs...
- Akarom mondani, fenti. (Vannak még nehézségeim a francia nyelvvel.) Azt hallottam, hogy egy lány most költözött ki a 1035-ből, azt megnézhetem?
- Jó, akkor odaadom a 825 és a 1035 kulcsát. Nézd meg és válasszál.
(Ja, akkor már a 831-et nem adja ide... na mindegy, nézzük a szobákat.)
A 825-nél rosszabbat nehezen tudnék elképzelni. Azt hiszem, Jean-Philippe nem akarta, hogy elköltözzek... A szekrénynek nem volt ajtaja (büdösek lesznek a ruháim, ha főzök), a mosdókagylónak hiányzott a dugója (nem lehet mosni, 5 pár zoknit meg nem viszek a mosodába 4 euróért), az ablakot alig lehetett bezárni, penészes volt a fal és még sorolhatnám. A 831 meg még közelebb volt a WC nyikorgó ajtajához... Na, lássuk a 1035-öst, ennél csak jobb lehet... Ott az ágy kivételével minden rendben volt, viszont az ágy fakerete nagyobb volt, mint a matrac, szóval ha nem fekszel, hanem ülsz, akkor nagyon kényelmetlen.
- Megnézhetek még más szobákat is?
- Hát egyik se jó? Na, akkor még odaadom a 1221-est, harmadik emelet. (Közben rájöttem a számozás logikájára.)
Persze, az sem néz a tengerre, de így jár, aki 5 héttel a félév kezdete után érkezik. Lényeg, hogy nem penészes, a folyosó végén van, ahol nincs annyi zaj, lehet normálisan szellőztetni, mert ennek a folyosónak már van ablaka, amúgy meg olyan, mint az előző szoba. Igaz, hogy nem volt szék, karnis meg lámpa, de azt mondta Jean-Philippe, hogy vigyem át a régi szobából, a karnist meg beírja a füzetébe, hogy hozzanak.
A költözés persze nem volt egy leányálom. Új szobát takarítani, cuccokat összepakolni, harmadik emeletre felhurcolni, kirakni, elrendezni... De kibírtam. Már össze is találkoztam a két új szomszédommal, hát elég elvontnak tűnnek, de ne ítélj elsőre, amúgy meg mindegy nekem, csak ne bömböltessék a TV-t, meg ne beszéljenek olyan hangerővel Skype-on, hogy Skype nélkül is elhallatszik Indiába.
Plusz apró öröm, hogy a folyosó ablaka a tengerre néz és eggyel több konnektor van (nem kell többé félhomályban főznöm a vacsorát). A zuhanyzó annyival másabb, hogy nem tekerni kell a csapot, hanem megnyomni egy gombot, utána meg magától eláll a víz. (Ez azért ilyen, hogy spóroljunk a vízzel, vagyis az ötlet jó.) Viszont úgy van beállítva, hogy ha megnyomod a gombot, akkor az Amazonas vízhozamához hasonló víz zúdul rád 30 másodpercig. Mivel ennél több ideig zuhanyzom, újra megnyomom a gombot és a végén 2x annyi víz fogy, mint a hagyományos csapnál. Így nem jobb ez a megoldás akkor sem, ha 20 egyetemistából 1 rendetlen nem zárná el rendesen a csapot.
Csak hogy lássátok: itt Nyugaton sem tökéletes minden, sőt.
