Nizza, Franciaország: Múzeumok Éjszakája

Mióta itt vagyok, 1 múzeumban voltam, már pont gondoltam, hogy ideje lenne elmenni legalább a "kötelezőkbe". Erre megpillantottam ezt a plakátot:

(Megjegyzem, a Múzeumok Éjszakáját én inkább múzeumok estéjének hívnám, mert este hattól tizenegyig vannak (itt) a programok és az nekem még "este".)

A Chagall Múzeumba mentem először. A Múzeumok Éjszakája alkalmából itt idegenvezetést is tartottak vagy tárlatvezetést vagy minek mondják. Direkt akkorra mentem. Aztán 10 perc után úgy döntöttem, hogy inkább nézem magamnak a saját tempómban. Nekem annyira nem tetszettek a festmények, elég egyformák voltak csak más színekkel. De ez egy kicsi múzeum.

Ez egy szőnyeg:

Ezek meg textildarabok felragasztgatva:

Na jó, inkább megyek tovább a Matisse Múzeumba. Mellette van a Régészeti Múzeum: két legyet ütök egy csapásra!
Belépek a Matisse Múzeumba.
A pénztáros hölgy mosolyogva: - Bonjour.
Én: -Bonjour.
-Votre nationalité, s'il vous plaît?
(miért kérdezi ez, hogy milyen állampolgár vagyok?? vagy rosszul értettem?)
-Je suis hongroise/magyar vagyok. (ejtsd: ongroáz)
-Anglaise/angol? (ejtsd: anglez) basszus, ezt minden francia félrehallja, hihetetlen.
No pictures please.
(ja, csak ennyit akartál mondani?)
hát, így jártatok. no pictures. Ez a múzeum viszont tetszett nagyon. A képek kevésbé voltak "modernek" és ez volt a legjobb bennük. De persze Matisse is kipróbált sokféle technikát, csakúgy, mint Chagall.
Mint minden múzeumban, itt is voltak olyan alkotások, ahol elővett az "ilyet én is tudok" érzés. Egy példa (ezt az egy képet netről töltöttem, mivel én nem fotózhattam)

Kifele menet kiderült, hogy a pénztáros angoltudása is "output mode"-ban van, nem csak a BKV ellenőröké. Azaz egy-két mondatot el tud mondani, de semmit nem ért. (Egy turista a Régészeti Múzeumot kereste.) Én már láttam az ablakból, hogy hol van. Egy nyitott valamit kell elképzelni, mivel egy 3. századi fürdő romjai képezik a "gyűjtemény" nagy részét, és akkor már (érthető módon) nem nyúltak hozzájuk, inkább felhúztak mellé egy épületet.

Ó, ne vicceljetek már, Karthagóban is több kő maradt... Ja, hogy tovább is van :)

Láttam két csávót, akik... Mit csinálnak ezek a jóemberek?? Tüzet gyújtani a múzeum területén?! Nee..

Az épületbe beérve kiderült, hogy ez a tűzgyújtási technikákról szóló bemutató maradványa :D Micsoda programok, le a kalappal!

Bent is voltak még leletek, cserépdarabok, ékszerek... Meg egy asztal homokkal, ahol a régészek eszközeivel lehetett ismerkedni: véső, ecset, stb. Az asztalt körülállta pár 8-10 éves gyerek és óvodásokat megszégyenítő lelkesedéssel játszottak... a homokkal. Ezt a jelenséget arra tudom visszavezetni, hogy az itteni játszótereken nincs (kutyapiszkos-üvegdarabos) homokozó. Ez az élmény így eddig kimaradt az életükből, úgyhogy most egyiket sem érdekelték a régészek szerszámai. :)

Hahaha... Eljössz a Régészeti Múzeumba és a kövek helyett egy közönséges éti csigát örökítesz meg?

A negyedik és egyben utolsó múzeum, ahol jártam, az a Masséna Múzeum. Vele szemben antik tárgyak boltja... XD Vajon honnan származnak azok a tárgyak?

Ez a múzeum, mint kiderült, egy hercegi család villája, ami 1919-ben "a város tulajdonába került", és a néznivaló maga az épület.

Belülről pedig úú... de... hűű... jéé...

A padló mozaikcsempe, minden csupa márvány, meg arany... Ha ezek száz évvel később éltek volna, azt mondanám, hogy biztos 20 euróssal törlik a...
Annyi teremőr volt, hogy csak na. Hamar rámszóltak, hogy fotózni csak vaku nélkül szabad és ez pech, mert ez az egy gyenge pontja van a gépemnek: vaku nélkül elmosódik a kép.