Az a hallgatói szervezet, amelyik októberben alakult, eddig csak Nizzában szervezett programokat az Erasmusosoknak és 90%-ban bulikat. Második félévre viszont már kirándulásokat is terveznek, aminek örülök. (Persze, azért voltam kirándulni eddig is, hogy nem ők szervezték, de akkor is örülök.)
Múlt vasárnap hegyet mászni voltunk. Útban a vasútállomás felé átgondoltam, hogyan is kell franciául vonatjegyet venni, hogy majd a pénztáros néninek gyorsan el tudjam mondani. Erre azonban nem volt szükség, mert automatából kellett megvenni a jegyet. Emeletes vonattal mentünk, de így sem jutott ülőhely. Nem baj, úgyis csak húsz perc volt az út.
A hegymászás egyébként tök jó program lett volna, de nekem minden bajom volt. Előtte két nap is kocogni voltam, (amire régen nem volt példa), így már az állomáson az aluljáróból felfelé vezető lépcső megmászása sem volt olyan egyszerű, pedig az csak 3 méter volt nem 600. Ezenkívül fájt a lábam a cipőben, gyorsan kellett haladni, ritkán álltunk meg és rövid időre, egyszer melegem volt, máskor fáztam, ha megálltam felvenni/levenni a pulcsimat, lemaradtam, stb. Na mindegy, legalább a kilátás szép volt. De azért remélem, hogy a következő kirándulást hozzám hasonló állóképességűek szervezik és nem ezek a srácok.
A tengerpartról indultunk, hogy könnyebb legyen kiszámolni, hány métert mászunk.
Ide készültünk:
Ilyen köves volt a talaj:
Itt még mosolyogva:
Itt már csak a fotó kedvéért:
Eze village az első hegy tetején:
Ugyanez a falu a második hegyről nézve:
A helyi nyomornegyed. Tetőterasz medencével:
Végre :)
Kilátás a második hegy tetejéről:
Lefelé menet:
Ha még több képet szeretnél látni, kattints a linkre (vagy az oldal tetején a cím alatti csíkra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése